A korzikai táj rendkívül változatos, homokos és sziklás tengerpart, közel 3000 méteres hófödte hegycsúcsok, sebesen száguldó pisztrángos patakok, hangulatos öblök s Európa legtisztább vizű tengerpartja várja az odalátogatókat, akiket varázslatos hangulatával egy életre rabul ejt.

„Ez a hullámok ostromolta óriáshegy, az Alpok lánya, magas csúcsok lánca, amely keskeny öbleivel, földnyelveivel, sziklaomladékaival oly hatalmasan megvetette lábát a tengerbe: ez Korzika.

Nyers és szabad föld, amelynek oly erőteljes, sajátos élete van, hogy soha senki tartósan nem hagyta rajta a keze nyomát, és fiai soha mást nem szolgáltak, mint azt, akit szívül választott.”

Kortárs írónk, Octave Aubry e jellemzése hiteles, s ha még hozzátesszük Napóleonnak Szent Ilona szigetén mondott szavait: „Az ember még meg sem látja Korzikát, és már érzi illatát!” – talán már fogalmat tudunk alkotni erről a varázslatos, rabul ejtő szigetről.

Helyzete:
8680 km 2 területével Korzika Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger nyugati medencéjének harmadik legnagyobb szigete.

Hossza 183 km, legnagyobb szélessége 83 km, a Földközi tenger nyugati részének szívében, a francia partoktól 170 km-re, az olasz partoktól 80 km-re fekszik. Lakossága: 260 000 fő.

Korzika 1796-tól Franciaországhoz tartozik, hivatalos nyelve a francia, de a különös korzikai keverék-nyelven kívül olaszul is beszélnek.

Éghajlata:
Éghajlata mediterrán, az évi középhőmérséklet meghaladja a 12 fokot. A tengervíz hőmérséklete lehetővé teszi a fürdést május közepétől (19 fok) egészen október közepéig (20 fok). A hőmérséklet augusztusban éri el a csúcspontját: a levegő ekkor átlagosan 29, a tenger 25 fokos. Korzika napsütéses óráinak száma meghaladja az évi 2700 órát.

Különlegességei:
1047 km-nyi part, ötven, 2000 méternél magasabb hegycsúcs (a legmagasabb a MONTE CINTO, 2710 méter). A növényzet, mely a sziget felületének a felét borítja, félig erdő, félig maquis (tipikus korzikai növényzet); és gyakoriak a vizek, tavak, folyók, patakok; ezek miatt érdemelte ki Korzika a zöld sziget nevet. A sziget egyharmada természetvédelmi terület, ahol nemcsak a ritka gazdag növény- és állatvilágot, hanem a régi építészeti és kézműipari emlékeket is gondosan őrzik.

A görögök KALLISTE-nak (a legszebb) nevezték; Korzika, az ellentétek világa, megérdemli a szépség szigete címet. A tengerből kiemelkedő hegység, változatos és hódító tájakból áll, tengerparti fürdőhelyek, régi és élénk városok, mint AJACCIO, BASTIA, BONIFACIO, CALVI, CORTE, SARTENE, a központi hegységek, AGRIATES sivatag, a keleti síkság, a vörös színű CALANCHES DE PIANA, a CAP CORSE zöldes palái és a legdélibb part fehér sziklafalai…

Turisztikai érdekességei:
Ennek a kis kontinensnek turisztikai gazdagsága leginkább a természeti kincsekben rejlik, nem véletlen, hogy a sziget egyharmada természetvédelmi terület.

Számos emlékmű tanúskodik a sziget történelméről, élő és nyitott kultúrájáról, melyet évszázados hagyományok tartottak fent és szigetlakói érzelmek ápoltak; kifejezése a hangokban, a zenében és a kézműves művészetben található.

Mivel Korzika a mediterráneum legrégebben lakott térségeihez tartozik, ezért itt nagy számban megtalálhatók az európai kőkorszak jellegzetes építményei, a sírkamraként szolgáló dolmenek, a magányos vagy sorba állított kőszálak és menhírek, és az erődként szolgáló megalit körépítmények is.

A sziget építészetére a legnagyobb hatást az öt évszázadon át uralkodó genovaiak tették; nekik köszönhetőek a partvédő citadellák, a híres partmenti őrtornyok, melyből 65 még ma is áll – a Cap Corse-i kirándulás alkalmával láthatjuk majd őket – de igen érdekes a sziget két legnagyobb városának építészete is. Fölső-Korzika fővárosa Bastia, melyre inkább a barokk építészeti stílus jellemző, míg Dél-Korzika fővárosa, s egyben a sziget fővárosa Ajaccio a reneszánsz építészet jegyeit hordozza magán. De a legkülönlegesebb, és a világörökség részét képező város Bonifacio, melyet biztosan nem fogunk összetéveszteni már más várossal.

A valláshoz való mély kapcsolódást számos, pisai román és barokk stílusú kápolna és templom, valamint a Korzika legeldugottabb tájain is népszerű körmenetek és népszokások fejezik ki.

Korzika változatos konyhaművészete sokféle helyi különlegességet tartogat: számtalan juh- és kecskesajtot kóstolhatunk Korzika 8 különböző borvidékéből származó hűvös borral vagy a jellegzetesen korzikai gesztenyesörrel (Pietra), gyorsítóként pedig a Pastis, azaz a helyi ánizspálinka kipróbálását javasoljuk gesztenyelisztből készült süteményekkel, vagy tengeri finomságokkal.